A Mazeppa (eredeti címén Мазепа , átírásban Mazepa) Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Viktor Petrovics Burenyin írta Alekszandr Szergejevics Puskin Poltava című elbeszélő költeménye alapján. Ősbemutatójára 1884. február 15-én került sor a moszkvai Nagyszínházban.

A mű keletkezéstörténete
Az operát 1881 júniusa és 1883 áprilisa között írta Csajkovszkij. A librettó alapjául Puskin Poltava című elbeszélő költeménye szolgált, amely a Nagy Péter és XII. Károly svéd király vezette seregek közötti összecsapásnak állít emléket. Csajkovszkij először 1881 nyarán tett említést a Poltaváról kiadójának, és hamarosan annyira elragadtatta magát, hogy eldöntötte megzenésíti azt. A szövegkönyvet Burenyin írta, aki Puskin eredeti verseléséből sokat átvett. Csajkovszkij elégedetlen volt az elkészült librettóval és saját maga javította át, ezáltal minimálisra csökkentve a puskini versek számát. Ősbemutatójára 1884. február 15-én került sor a moszkvai Nagyszínházban, nagy sikerrel, olyannyira, hogy még a cár is gratulált a zeneszerzőnek.

Cselekménye

• Helyszín: Poltava (Ukrajna)
• Idő: 1709

Első felvonás
A kozákok idősödő atamánja, Mazeppa, beleszeret barátja, Kocsubej leányába. A leány viszonozza Mazeppa szerelmét, annak ellenére, hogy már van udvarlója, a gyermekkori pajtása, Andrej személyében. Amikor Mazeppa megkéri a leány kezét, Kocsubej kifakad dühében és visszautasítja. A leány azonban nem hallgat apjára és megszökik Mazeppával. Kocsubej nem tud belenyugodni leánya elvesztésébe, ezért a cárhoz, Nagy Péterhez fordul és beárulja Mazeppát azzal a mondvacsinált indokkal, miszerint a cári hatalom megdöntésére törne.

Második felvonás
A cár nem hisz Kocsubejnek, átlát szavain, és megérzi a sértett apa féltékenységét. Továbbra is bízik Mazeppában, ezért ahelyett hogy megbüntetné, a kezére adja Kocsubejt. Mazeppa tudomást szerez Kocsubej árulásáról, elfogatja és megkínoztatja őt, majd elrendeli kivégzését. A leánynak, Marijának azt mondja, hogy az apja elárulta a kozákokat és ezért kell bűnhődnie. Ekkor váratlan esemény történik: megjelenik Marija anyja. Figyelmezteti a lányt, hogy az áruló tulajdonképpen Mazeppa és kérleli őt, hogy járjon közben a cárnál Kocsubej megmentéséért. A megszeppent leány Mazeppához rohan bocsánatért esedezni, de elkésett: apját már kivégezték. A távolban csatazaj halatszik. Érkeznek az ellenséges svéd csapatok. Mazeppa elrendeli a csatára való felkészülést.

Harmadik felvonás
A poltavai csatában a cár seregei győzedelmeskednek a svédek és szövetségeseik, a kozákok fölött. Mazeppa, hogy mentse magát, megpróbálja az árulás gyanúját Kocsubej egykori híveire terelni, s hogy szavainak súlyt adjon, a közöttük felbukkanó, valójában a cár csapatait segítő Andrejt maga sebzi halálra. A csatamezőre érkezik a megtört és eszét vesztett Marija is. Találkozik a menekülő Mazeppával, de nem ismeri fel. Tovább bolyong, mígnem rátalál haldokló szerelmére, Andrejre. A szerencsétlen férfit kisgyermeknek nézve megrázó bölcsődalt énekel szerelmese felett, majd maga is élettelenül hanyatlik rá.