Arkagyij Iszaakovics Rajkin (Riga, 1911. október 24. – Moszkva, 1987. december 17.) orosz színművész, rendező, konferanszié.

Pályafutása
Egy rigai fakereskedő családban született. Kezdetben laboratóriumi technikusként dolgozott, majd 1935-ben szerzett képesítést a leningrádi Színművészeti Főiskolán, később pantomimszínészként kezdte pályafutását a Lenini Komszomol Színházban, ezt követően a Drámai Színház művésze lett.
1939-ben, Leningrádban megalapította az Esztrád Színházat, melynek hamar művészeti vezetője lett. A második világháború alatt frontszínészként tevékenykedett. Előadásai egyedi humora és előadásmódja miatt hamar népszerűek lettek. Bár többször vádolták meg szovjetellenességgel, több szovjet pártvezető (pl. Hruscsov) is eljárt a később Miniatűr Színház néven ismert teátrum előadásaira. Ismertté egyperces rövid miniatűr-előadásai tették, amelyekben általános élethelyzeteket ábrázolt. Ezeket többségében Mihail Zsvanyeckij írta.
1984-ben átment Moszkvába, ahol Szatyirikon néven működtette színházát. Pályafutása során többször járt Magyarországon, először 1961-ben. Ügyelt arra, hogy vendégszereplésein az adott ország nyelvén is előadjon. Magyarországon a „Válámi ván, dé ném áz igázi” mondattal vált legendássá.
Időskori szívbetegségét többször kezelték Balatonfüreden.
Halála után fia, Konsztantyin vitte tovább a Szatyirikont.

Filmszerepek

• 1938 — Огненные годы
• 1939 — Доктор Калюжный
• 1954 — Мы с Вами где-то встречались
• 1964 — Когда песня не кончается
• 1970 — Волшебная сила искусства
• 1974 — Люди и манекены (forgatókönyíró-, rendezőként is)