Tatyjana Jevgenyjevna Lavrova / Andrikanyisz (oroszul Татьяна Евгеньевна Лаврова / Андриканис; Moszkva, 1938. június 7. – Moszkva, 2007. május 16.) orosz szovjet színésznő.

Pályája
Szülei filmesek voltak: apja, Jevgenyij Andrikanyisz operatőr, később filmrendező is; anyja, Galina Piskova szintén operatőr. Lavrova a Moszkvai Művész Színház stúdiójában végzett színi tanulmányokat, 1959-ben szerzett diplomát, és a színház szerződtette. Először Csehov Sirály című drámájában lépett fel, rögtön főszerepben, a legismertebb orosz színészek partnereként. Ehhez azonban másik, orosz vezetéknevet kellett választania, ekkor vette fel a Lavrova nevet.
Nemsokára, 1961-ben otthagyta a híres színházat és a moszkvai Szovremennyik Színházhoz szerződött, valószínűleg azért, hogy a „nagyok” árnyékából kibújjon. Itt játszotta legjelentősebb színházi szerepeit. 1978-ben visszatért a Moszkvai Művész Színház társulatához, de a kezdeti idők után egyre kevesebb új szerepet osztottak rá.
Rögtön a színiiskola befejezése után, 1959-ben kezdett filmezni. Első két filmjének anyja, Galina Piskova volt az operatőre. Az igazi nagy sikert és a külföldi ismertséget Mihail Romm filmje, az Egy év kilenc napja (1961) női főszerepe hozta meg. Az atomfizikus (Alekszej Batalov) feleségének egyáltalán nem szokványos alakját formálja meg, „ezt a kedves és szeretni vágyó, de valahogy közömbössé szürkült asszonyt, akit nem elégít ki a konyha meg a laboratórium közötti ténfergés…” és aki a másik fizikust is (Innokentyij Szmoktunovszkij) a maga módján szereti. Ez a film Lavrova filmszínészi karrierjének egyszerre kezdetét és csúcsát is jelentette. Később is sok érdekes filmben játszott (kezdetben néhány ajánlatot el is utasított), de ezek Romm filmjének sikerét nem érték utol.

Filmjei

• 1959 – Dal Kolcovról (Песня о Кольцове) – (R. Szergej Geraszimov)
• 1960 – Próbaidő (Испытательный срок) – (R. Vlagyimir Geraszimov)
• 1961 – Egy év kilenc napja (Девять дней одного года) – (R. Mihail Romm)
• 1965 – Hajrá! 1–2. rész (Время, вперёд! ) – (Valentyin Katajev regényéből. R. Mihail Svejcer)
• 1965 – Híd épül (Строится мост)
• 1967 – Titokzatos fal (Таинственная стена)
• 1969 – A Farkas-sziget (Остров Волчий)
• 1971 – Az egész királyi csapat (Вся королевская рать) – (Háromrészes tv-film Robert Penn Warren amerikai író All the King’s Men című regényéből)
• 1974 – A felszállás késik (Вылет задерживается) – (Tv-film. R. Leonyid Marjagin)
• 1975 – Miszter McKinley szökése (Бегство мистера Мак-Кинли) – (R. Mihail Svejcer)
• 1975 – Kutyát cserélek gőzmozdonyra (Меняю собаку на паровоз) – (Ifjúsági film, a Gorkij Filmstúdió produkciója)
• 1975 – Életrajzi tény (Факт биографии)
• 1976 – A nappali vonat (Дневной поезд) – (Tv-film)
• 1976 – Miskin sebész napjai (Дни хирурга Мишкина) – (Háromrészes tv-film. R. Vagyim Zobin)
• 1979 – Aktív zóna (Активная зона)
• 1979 – Második tavasz (Вторая весна) – (R. Vlagyimir Vengerov)
• 1982 – A hang (Голос)
• 1983 – Hosszú út önmagunkhoz (Долгая дорога к себе)
• 1983 – A királyok utolsó érve (Последний довод королей) – (Négyrészes tv-film Fletcher Knebel amerikai író Seven Days in May című regénye alapján)
• 1988 – Tragédia rock stílusban (Трагедия в стиле рок)
• 1990 – A „Nippel” módszer (Система „Ниппель”)
• 1997 – Középkorúak válsága (Кризис среднего возраста) – (R. Igor [Garik] Szukacsov)
• 1998 – Csehov és K. (Чехов и К°)' '– (Tízrészes tv-film Csehov 30 novellája alapján)
• 2002 – Film a filmről (Кино про кино)
• 2002 – Átváltozás (Превращение) – (Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélése alapján. R. Valerij Fokin)