Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij (oroszul: Константин Георгиевич Паустовский; Moszkva, 1892. május 31. – Moszkva, 1968. július 14.) orosz-szovjet elbeszélő, regényíró, akit 1965-ben irodalmi Nobel-díjra jelöltek.
Élete
Konsztantyin Pausztovszkij Moszkvában született, apja zaporizzsjai kozákok leszármazottja volt, vasúti statisztikus, és „egy gyógyíthatatlan romantikus és a protestáns”. Anyja lengyel értelmiségiek családjából való volt. Konsztantyin Ukrajnában nőtt fel, részben vidéken, részben pedig Kijevben. Tanulmányait egy kijevi gimnáziumban végezte, ahol iskolatársa volt Mihail Bulgakov. Amikor hatodéves volt, apja elhagyta a családot, így kénytelen volt magánórákat adni, hogy a megélhetését biztosítani tudja. 1912-ben belépett a Kijevi Egyetem természettudományi karára. 1914-ben átment a Moszkvai Egyetem jogi karára, de az I. világháború félbeszakította tanulmányait.
Jelölés irodalmi Nobel-díjra
1965-ben Pausztovszkijt irodalmi Nobel-díjra jelölték, de a szovjet hatóságok nyomása következtében a díjat végül Mihail Alekszandrovics Solohov nyerte el, aki lojálisabbnak bizonyult a szovjet rezsimmel szemben.
Fontosabb művei
-
Morszkije nabroszki. (Tengeri vázlatok). RIO CK vodnyikov. 1925. Moszkva.
-
Vsztrecsnije korabli. (Hajók találkozása.) Molodaja Gvargyija. 1928. Moszkva.
-
Blisztajuscsije oblaka. (Fényes felhők. Magyarul: A pilóta naplója.) Proletarij. 1929. Harkov.
-
Kara-Bugaz. (Kara-Bugaz). Molodaja Gvargyija. 1932. Moszkva.
-
Kolhida. (Kolhisz. Magyarul: Mezítlábas Odisszeuszok. Majd: Az aranygyapjú földjén.) Gyetizdat. 1934. Moszkva.
-
Romantyiki. (Romantikusok.) Hudozsesztvennaja lityeratura. 1935. Moszkva.
-
Csornoje morje. (A Fekete-tenger.) Hudozsesztvennaja lityeratura. 1936. Moszkva.
-
Letnyije dnyi. (Nyári napok.) Gyetizdat. 1937. Moszkva.
-
Szevernaja poveszty. (Északi történet.) Molodaja Gvargyija. 1939. Moszkva.
-
Mescsorszkaja sztorona. (A Mescsora-vidék.) Molodaja Gvargyija. 1939. Moszkva.
-
Nas dnyi. (Napjaink.) Szovjetszkij piszatyel. 1942. Taskent.
-
Lenyingradszkaja nocs. (Leningrádi éjszaka.) Vojenmorizdat. 1943. Moszkva.
-
Daljokije godi. (Letűnt esztendők.) Gyetgiz. 1946. Moszkva.
-
Poveszty o leszah. (Mesél az erdő.) Gyetgiz. 1948. Moszkva.
-
Beszpokojnaja junoszty. (Nyugtalan ifjúság.) Szovjetszkij piszatyel. 1954. Moszkva.
-
Zolotaja roza. (Az aranyrózsa.) Szovjetszkij piszatyel. 1955. Moszkva.
-
Izbrannije proizvegyenyija v dvuh tomah. (Válogatott művek I-II.) Goszudarsztvennoje izdatyelsztvo hudozsesztvennoj lityeraturi. 1956. Moszkva.
-
Nacsalo nyevedomovo veka. (Új korszak hajnalán.) Szovjetszkij piszatyel. 1956. Moszkva.
-
Szobranyije szocsinyenyij v sesztyi tomah. (Összegyűjtött művek I-VI.) Goszudarsztvennoje izdatyelsztvo hudozsesztvennoj lityeraturi. 1957-1958. Moszkva.
-
Vremja bolsih ozsidanyij. (Nagy várakozások kora.) Szovjetszkij piszatyel. 1958. Moszkva.
-
Broszok na jug. (Kitérő Délre.) Szovjetszkij piszatyel. 1961. Moszkva.
-
Potyerjannije romani. (Elveszített regények.). Kaluzsszkoje knyizsnoje izdatyelsztvo. 1962. Kaluga.
-
Knyiga szkitanyij. (Barangolások könyve.) Izdatyelsztvo „Szovjetszkaja Rosszija”. 1964. Moszkva.
-
Dim otyecsesztva. (A haza füstje.) Izdatyelsztvo „Szovjetszkaja Rosszija”. 1964. Moszkva.
-
Poveszty o zsiznyi v dvuh tomah. (Életem regénye I-II.) Izdatyelsztvo „Szovjetszkaja Rosszija”. 1966. Moszkva.
-
Najegyine sz oszenju. (Kettesben az ősszel.) Szovjetszkij piszatyel. 1967. Moszkva.
-
Szobranyije szocsinyenyij v voszmi tomah. (Összegyűjtött művek I-VIII.) Izdatyelsztvo „Hudozsesztvennaja lityeratura”. 1967-1970. Moszkva.
-
Poetyicseszkoje izlucsenyije. (Költői sugárzás.) Molodaja Gvargyija. 1976. Moszkva.
|