Az orosz konyha legendás előétele az orosz hússaláta vagy Olivje saláta. A saláta nevét a 19. század közepén megalkotójáról Lucien Olivierről a moszkvai Ermitázs („Ermitage“) étterem belga származású főszakácsáról kapta.
Magyarországon az orosz hússalátát Rejtő Jenő tette közismerté „A három testőr Afrikában” című művével.
Története
A saláta története egészen a 20. század 30-as éveiig tartott. A receptet Lucien Olivier egy alkalmazottja a 19. század végén ellopta, de ez nem kedvetlenítette el a mestert, aki tovább finomította a nevezetes salátaszószt. 1905-ös forradalmat követően Lucien Olivier visszatért hazájába. 1917-et követően az Ermitázs éttermet átkeresztelték Moszkva étteremnek. A Kreml közelében található étterem a kommunista pártvezetésnek is kedvelt helye volt. Időközben a saláta is új nevet és részben új összetételt kapott, így volt fővárosi-, ünnepi-, újévi saláta is.
Oroszországban a szilveszteri vacsora elképzelhetetlen az Olivje saláta nélkül, de más családi ünnepeknek is fontos étele.
Összetétele
Az Olivje saláta különlegességét a hozzá adott salátaszósz jelentette, ennek a szósznak az összetételét Oliver mester haláláig titokban tudta tartani. Azonban az alapvető összetevői ismeretében a saláta egész Európában elterjedt napjainkban Spanyolországban „Ensalada Rusa” néven egyike a legkedveltebb tapasoknak. Az orosz hússaláta kötelezően a következő alkotórészekből áll: főtt krumpli, sárgarépa, uborka, alma, főtt tojás, főtt kockára vágott csirkehús és a nevezetes olivje szósz helyett majonéz, vagy provanszáli szósz.
|