Novoszibirszk (oroszul: Новосибирск, latin betűvel: Novosibirsk) Oroszország harmadik legnépesebb városa (Moszkva és Szentpétervár után) a Transzszibériai vasútvonal fontos csomópontja Moszkvától 3335 km-re. Szibéria legnagyobb városa, ipari, tudományos, kulturális és oktatási központja.

Története
Novoszibirszk létezése szorosan összefügg a Transzszibériai vasútvonal építésével. A vasútvonal Obot keresztező hídját építő munkástelep gyors növekedésnek indult. A települést II. Miklós cár koronázását követően keresztelték el Novonyikolajevszknek, és 1925-ig ezt a nevet viselte. Az első pillanattól kezdve harcolt várossá nyilvánításáért és ezt meglepően rövid idő, alig 10 év alatt el is érte. 1903-ban kapta meg a városi jogokat.
A város 1917-ig elsősorban kereskedelmi központ, volt jelentős könnyűiparral.
Az 1917-es októberi oroszországi forradalmat követően Novonyikolajevszk a bolsevik hatalom központjává válik. 1925-ben a szovjethatalom Szibéria közigazgatási központjává tette a várost és átnevezte Novoszibirszknek. Ekkor kezdődött a város tudományos életének kialakítása. Ebben az évben alakult meg Novoszibirszkben a Szibéria tanulmányozását célzó tudományos társaság. Az 1930-as években közel egy tucat tudományos intézet volt már a városban. A novoszibirszki nehézipar is ekkor jött létre, legnevezetesebb vállalata az 1931-ben alapított Valerij Cskalovról elnevezett tervezőintézet és repülőgépgyár.
A többi szibériai és közép-ázsiai városhoz hasonlóan Novoszibirszk fejlődésében is a második világháborúban ide evakuált nehézipari üzemek jelentették a nagy áttörést. 1941-ben Novoszibirszkbe 50 üzemet evakuáltak a Szovjetunió európai területéről. Nagyon jelentős volt a város hadi termelése. Jellemző adat, hogy a háborús években Novoszibirszk 15 797 repülőgépet adott a frontnak.
1957. május 17-én alapították meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai részlegét. A gyakorlatilag önálló város az Akegyemgorodok nevet kapta. (Новосибирский Академгородок)
1959 a Novoszibirszki Állami Egyetem alapításának dátuma.