Derbent (oroszul Дербе́нт; azeriül: Dərbənd; lezg nyelven: Кьвевар; avarul: Дербенд; perzsául: دربند, Darband) Oroszország legdélibb és egyben legrégebbi városa a Dagesztáni Köztársaságban. Dagesztán második legfontosabb városa.
Lakossága a 2002-es népszámlálás szerint 101 031, ami jelentős emelkedést jelent az 1989-es szovjet népszámlálás adatához (78 371) képest. Az itt lakó etnikumok közül a legnagyobb csoport az azeriek, őket a lezgek és a tabaszaranok követik.
Gyakran azonosítják a legendabeli Nagy Sándor kapujával. Derbent igényt tart az Orosz Föderáció legrégibb városának rangjára. Már az ókor óta a Kaukázus kapujaként ismerik. Ötezer éves építményeket is feltártak itt. A tenger és a hegyek közt terül el, várfalait ezerötszáz éven keresztül használták, tovább, mint a világ bármely más erődítményét. Az évszázadok során különböző népektől különböző neveket kapott, de mindegyikben szerepelt a „kapu” szó.

Földrajza
A mai Derbent a Kaszpi-tenger nyugati partján épült, délre a Rubas folyótól, a Tabaszaran-hegység (a Nagy-Kaukázus vonulatainak része) lejtőin.
Kikötője van, Bakıval vasútvonal köti össze. Közúton az E50-es európai főútvonal köti össze Mahacskalán és Rosztovon keresztül Európával.
A várostól északra található a Kirk Lar („negyven hős”) emlékmű, amely az arabok ellen 728-ban Dagesztánt védőkre emlékezik meg. Tőle délre található maradványaiban a Kaukázusi Fal, más néven Nagy Sándor kapui, egy fal, amelyet a hagyomány szerint Nagy Sándor épített, hogy megvédje a déli földeket az északi barbárok támadásaitól. A fal eredetileg 9 méter magas és méter vastag volt, és vaskapuk és őrtornyok tagolták.

Története
A város területén már a bronzkorban is éltek emberek. Kajakent és Dzsemikent néven két település állt itt.
Derbent kiemelkedő stratégia jelentőségét az adja, hogy egy három kilométer széles, könnyen járható földsávot ellenőriz a Kaszpi-tenger és a Kaukázus hegyei közt. Derbent uralkodói számára ez azt jelentette, hogy ellenőrizhették a Kelet-Európa és a Közel-Kelet közti szárazföldi kereskedelmet.
Az első jelentős település a mai Derbent helyén a Kr. e. 8. században jött létre. A Kr. e. 6. századtól az átjárót gyakran a perzsa uralkodók ellenőrizték. A 4. századig Derbent kaukázusi Albania része volt, hagyományosan az állam Albana nevű fővárosával azonosítják.
Az első évszázadban fontos kereskedelmi központ volt.
Mai nevét az 5. század végén, vagy a 6. század elején kapta, amikor I. Kavád, a Szászánida-dinasztiához tartozó perzsa uralkodó újralapította. A perzsa دربند Darband jelentése „zárt kapuk”.
A 10. században Derbent Emirátus központja, amelyet a 13. században a mongolok leronhantak és elfoglaltak. 1395-ben Timur Lenk felégettette. Ezután a településen állandó fosztogatások és háborúk zajlottak. 1578 és 1606 között az Oszmán Birodalom része lett.
1723 és 1735 között az oroszok ostromolták a várost, végül 1796-ban a Gulisztáni szerződés értelmében megkapták a várost.
A város 20 méter magas, 30 északra néző toronnyal kiegészített falait állítólag I. Kavád fia, I. Hoszrau perzsa király építtette.

Gazdasága és kultúrája
A városnak gép-, élelmiszer-, textil-, építőanyag- és faipara van. Brandyt is gyártanak itt.
Egyeteme, több műszaki iskolája és színháza van. A várostól két kilométerre található üdülőövezete a Csajka.
A város látnivalói, a Világörökség részet képező citadella, óváros és erőd jelentős lehetőségeket kínálnak a turizmus fejlesztése számára, áttörésre azonban a régió politikai instabilitása miatt eddig nem volt mód ezen a téren.